„Az élet értelme csak élni. Annyira egyértelmű, annyira nyilvánvaló és ilyen egyszerű. És mégis,mindenki nagy pánikban rohan,mintha valamit saját magunkon kívül akarnánk elérni. ” Alan Watts brit filozófus

Természetesen fontos a belső nyugalom és béke megteremtése,e nélkül nem tudnánk átvinni a mindennapokat. De ugyan olyan fontos a nevetés,én nem igenlem azokat, akik nem adják meg a test örömeit,a gondolkozás fontos igen!

De ne várjunk arra, hogy Istenem mikor érek már célba?!

Határozzuk meg a célt,de addig is míg teszünk érte,hogy elérjük, hiszem a szerencse azokhoz szegődik,akik tesznek érte…Én pedig szerencsés ember vagyok.

Addig is élni kell a mindennapok apróságait,klassz dolog ha ezek pozitív élmények,raktározzuk el őket.

De most tanulom,hogy rengeteg rossz élmény és tapasztalás jut a mindennapokra,főleg ha épp nehéz helyzetbe kerültem.

Ilyenkor eltűnnek a „barátok”,akiket te töltöttél fel, bátorítottad,erődet adtad nekik…Könnyű levél, könnyen száll a levegőben,céltalanul, talajtalanul.Minden jót kívánok nekik, de el kell őket engedni, küldeni, végleg…

Ugyan akkor meglepő helyekről kapsz támogatást,mint lélekben,mint fizikálisan.

Nem titok,hogy állást keresek.

Pihentem kicsit,aztán felbecsültem az értékem.

Ezzel és a szakmai tudásommal kivárhatom a magamnak megfelelőt.Mert az eljön, amikor elérkezett az időm rá. Már most azt tapasztalom, hogy az ilyen embereknek megadják,amit kérnek, hamarabb mint a bizonytalanoknak, magukat rossz értékrendben kezelőknek.

Nem kell sok ajánlat,nem kell végig rohanni naponta 50 helyre a várost.Kevés de kitűnő ajánlatot kaptam.Most a mérlegelés időszaka következik.

Addig is ÉLEK!

Hasznossá teszem magam mind a magam,mind mások életében…Problémákat oldok meg családi szinten, értékeket keresek és azt is adok azoknak,akik túl látnak az anyagiasság szintjén.

Nem minden a sok tízezres étterem,a luxus autó,ha kell és itt az ideje szerényebben is lehet kivételes élményekben részünk.Akik ezt tudják és értékelik,őket keresem,velük szeretném körbe venni magam.

Új dolgokat próbálok ki és tanulok meg…Elkezdtem festeni, varrni, olvasok minden nap és relaxálok,ahogy épp a lelkem és napom engedi.Nem minden napunk ugyan olyan befogadó…

Élvezem amit csinálok,kicsit sem siettetek semmit, különösen nem az élet folyását…Élvezem a lelassultabb, de szerényebb életem,napról napra erősebb leszek és tisztábban látok.Ami olykor igen fájdalmas is lehet.

Kívánom mindenkinek,hogy legyen bátorsága megtapasztalni a lusta reggeli teázást a kanapén a teraszon,a könyvek adományait a léleknek és az új tevékenységek örömeit.

Olyan gyorsan múlnak az órák,napok és hetek…Kitöltöm őket, megélem és élvezem…

2022.08.12. Balogh Gabriella