Lehetséges,hogy kinőtte magát egy születési évszám alapján már alább értékelt,de fiatal korát Szex és New York vonalán „felnőtt” nemzedék?
Miért vagyunk érettek és különlegesek?Mert mi képesek vagyunk megújulni,többszörösen újra kezdeni lélekben és testben egyaránt...
Olyan dolgokra is képesek vagyunk,mint még soha eddig.
Egyfajta egyszer élünk,próbáljunk ki mindent,kamatoztassuk a tapasztalatainkat gondolkozásmódunk alakult ki?
Nincs még egy generáció aki képes volt ily módon megújítani önmagát,akár a gondolkozás mód változtatásával és frissítésével,akár a megszerzett élmények helyén kezelésével.
Fiatalosak maradtunk,egyfajta módon szinte kortalanok.
Miközben képesek vagyunk arra,hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk,békében éljünk magunkkal és ne akarjunk versenyezni a tőlünk fiatalabb generációkkal.Tudva azt,hogy mindne kornak megvan a szépsége,a tanulási folyamatai.Tudva azt is,hogy mindenki egyedi,mindenki másban jó.Így okafogyottá válik a féltékenység és mások alábecsülése.
Képesek vagyunk mások kisebb fokú emberi gyarlóságát elfogadni,helyén kezelni.
Sőt humorral elegyítve felhasználni,hogy megédesítse a közös mindennapokat.
Sőt tűhegy pontosan ismerjük hibáinkat,hiányosságainkat és képesek vagyunk előnyt kovácsolni belőle.
Tele vagyunk tapasztalatokkal. Jók és rosszakkal egyaránt.
De minket,szerencsésebbeket vagy másképp gondolkozókat nem keserített meg sem a kudarc sem a veszteség,sem az eltelt évek...
Mindezeken a felhőkön keresztül is megmaradtunk pozitívnak,elfogadónak,nyitottnak.
Tudjuk kik vagyunk,honnan hová fejlődtünk,mire vagyunk képesek.Még mindig feszegetjük a határainkat,természetesen jó éretelemben véve.
Életünk során megszerzett tudásunkat arany tartalékként kezelve erősítjük magunkat velük és még van fizikai és szellemi erőnk és vitalitásunk hasznosítani őket.
Gondoljunk csak bele abba a mai csúcs technológia nélküli világába, amiben felnőttünk és nézzük most hogy alkalmazkodtunk és használjuk az újdonságok minden előnyét.
Mi volt gyermekkorunkban?
Női suttogás az intim pillanatokról.
Mi nyíltan beszélünk róla,élvezzük minden pillanatát a szexualitásnak és élünk a lehetőségekkel.
Akkor is ha néha bátortalanul vágunk bele ezekbe.Bár lehet kis félelemmel,vagy drukkal,de eszelős kíváncsisággal és ismétlem hatalmas és bizalommal teli nyitottsággal.Mindent beleadunk!Odaadóak vagyunk és nem félünk ilyennek lenni.Kimondjuk amit gondolunk,kimondjuk épp mit kívántunk meg,azt is hogyan szeretjük,nem félünk dicsérni,nem félünk szeretni ,nem félünk egyenlő félnek lenni...Folyamatosan meglepetéseken agyalunk a kedvesünk számára,tesszük ezt örömmel és pimasz módon. :) Én legalább is ilyen nő vagyok.
Képesek vagyunk magunknak lehozni az égről a csillagokat,saját lakást,autót és kütyüket venni,magunknak fizetni a kiruccanásainkat.
Mégis meg tudjuk hagyni a férfiakat férfiaknak.Hisz annak imádjuk őket.
Nem veszítettük el a nőiességünk lényegét.
Félre ne értsétek nem elbizakodottságból írom le ezeket és nem azért,mert nem becsülnék más nemzedékeket.
Sem arról hogy halhatatlannak érezném az idők alatt megváltozott, de általam elfogadott és szeretett testem.
Egyszerűen csak egy gondolatmenet és az öröm vezérelt,hogy velem ez történik…
Biztos vagyok benne,hogy nem vagyok egyedül.
Igaz?
2020.09.29. Balogh Gabriella