Nem lenne csodás újra számolni a napokat Karácsonyig?
Újra a süteménysütésben segítve,szétfújni és két kézzel tapicskolni a lisztben a Nagyival?
Nem lenne csodás hinni?Úgy igazán...
Mint amikor kihívtak,megmutattak a hóban az ablakom előtt egy lábnyomot,nézd!Itt nézett be hozzád a Mikulás...
Vagy élni boldog tudatlanságban,csak a csengőt figyelve,a kötelező délutáni séta után,míg a család feldíszítette a fát?
Aztán felbukva a kutyusunkban,mert ő mindig gyorsabb volt,mikor azt mondják bejöhetsz!
Megtorpanni,beszívni a látványt,leülni a fa alá...
Megvárni míg végignézhetem és kereshetem...Ez a csomag is az enyém?Ez a csomag is?Mesebirodalom!
A kedvenc karácsonyi ajándékom egy Puskin meséi könyv,szépségek képekkel,csodás szavakkal...
Később,sokkal később tudtam meg,hogy a legkisebb nagybátyám vagonokat pakolt ki,abból kereste meg az árát Szegeden,ahol akkor tanult.
Nagymamám a kohézió,a szeretet, a megbocsájtás csodája...Mióta Ő nincs,nincs szép Karácsony sem.
Mellette családban élhettem,szeretet zuhatagban,odafigyelésben,meg persze sűrű piszkálódásban a nagynénik,nagybácsik részéről,de család volt...
Nem lenne csodás befagyott kis tóhoz menni,ülni a jég szélén míg rám rakják a korcsolyát?
Szájjal elkapkodni a hópelyheket,vagy gurulni lefelé a hóban?
Persze mikor az én kisfiam megszületett évekig sikerült "bemesélnem" neki a Mikulást és a Jézuskát és az ő rácsodálkozása és öröme számomra is visszacsempészte a régi csodát.
De most már felnőtt.
Én pedig hóban hentergés helyett igyekszem túl élni a mindennapokat,amik hihetetlen módon képesek új nehézségeket produkálni.
Ennek pedig nem mások az okai mint a hitetlen,harácsoló,öntelt,önző,irigy "emberek".
Akik hülyének néznek,mert készítek egy csodás kancsó teát,bogyós gyümölcsökkel,gyömbérrel,fahéjjal,frissen facsart narancslével és így várom őket reggel.
Fel sem fogják,hogy adni nem fáradtság,az adás készsége és igénye maga a lélek ünnepe.
Nekem ez nem nehézség,nem plusz feladat,hanem rituálé, az odafigyelés és törődés nem csak szavak számomra,hanem örömöt okozó alap felszereltségem részei.Persze sok minden más mellett.
Szeretnék csodában élni,mert levágták a szárnyaim,megvonták a figyelmet felém,mert vergődve élek és már nagyon nehéz minden nap újra és újra felállni,mosolyogni,vagy épp szemükbe nézni és megmondani a véleményem.
Most és ennek ellenére is megvan a magam kis "mesevilága",a könyvek,a meditáció, a munkám szeretete, a barátaim...Megvan bennem önmagam újrastrukturálásának ritka tehetsége.
Tegnap feljött a szinte egyetlen őszinte volt kollégám a kisfiával,már csak a magánban dolgozunk együtt.
Élmény volt látni a szeretetüket,a kisfiú rácsodálkozását a díszekre,meg a kis meglepikre amikkel készültem neki.
Kicsi puha kéz,Apát soha el nem engedve,de figyelt minden szavamra.Csak egy kis epizód,de megható...
Mégis így hajnalban a felkapcsolt adventi fényeket nézve,kitekintve az én álom panorámámra úgy érzem a csoda elveszett.
Az amit én szeretnék az pénzen meg nem vehető,oly kevés embertársamban fellelhető,hogyha olyannal találkozom aki birtokolja ezt szinte könnyekig képes vagyok meghatódni.
Ami mögöttem van,hihetetlen sok szeretetet kaptam,csak nem azoktól akiktől alapvetően vártam volna.
Jelenemben is vannak ilyen emberek.Munkahelyen,közértben,garázsom mellett,séta közben és az én csodás,erős barátaim!Köszönöm nekik!
Viszont sajnos elengedtem az anyám basáskodását,a fiam "anya utálatát". Nem találkozom velük.Nehéz döntés,de már önvédelmi szintű.
Elengedtem az engem kihasználó,ragacs embereket is.Ideje volt.
Így előttem munkával szándékosan telezsúfolt ünnep,sok reményeim szerint feltöltődésre használt egyedül töltött óra vár...
Amiért senki ne merjen sajnálni!Kellemes társaság vagyok és könyveim száma végtelen. :)
Előttem pedig rengeteg nehézség,ugyan akkor rengeteg általam felépített egyedül elért siker és a bizonyosság,hogy a barátaim velem lesznek.
Vigyázzatok a szeretteitekre és az "én időtökre"!
Ps:Persze azt nem ígérem,hogy nem lesz hóban hempergés.
Mint jó néhány éve a sűrű hóesésben, a városligeti tavon éjjel egykor,a Vajdahunyad vár mellett.Persze nem voltam egyedül.De nem fáztunk kicsit sem! :)
Budapest,2021.12.19. Balogh Gabriella
